Liselotte és a május, kritikák

Liselotte és a május, kritika

DráMa fesztiválblog


DráMa, Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhely, fesztiválblog

"Tapasztó Ernő rendező „női” darabként állítja be a művet, és valóban, egy 35 éves nő biológiai órája ketyeg, az ő szingliségének megszűnése a cél, az ő feladata, hogy véghezvigye küldetését bármi áron. Hol más helyébe kell lépnie, máskor a véletlenre bízza a dolgokat, vagy alárendelteti magát, csak hogy megfeleljen „pácienseinek”, és a sors is közbeszól egy ponton. A reményvesztettség egyre inkább elhatalmasodik rajta, a végén már a racionalitása és ítélőképessége is cserbenhagyja, és a szerelemben is csalódnia kell.”

„Lisolette a legbűbájosabb teremtés, akivel színpadon találkoztam, örvendetes dolog, hogy ez a benyomás az előadás végéig megmarad. Kulcsár Székely Attila alakítása(i) sem megvetendőek: úgy váltogatja karaktereit, mint más a zoknikat."

"A boldogságkeresés hosszú és komplex folyamat, ráadásul az ebbe fektetett munka nem minden esetben gyümölcsöző. Lisolettéval is ez történik, nyomorúságán csak a halál segít. Ez a halál (az előadás  zárójelenete) pedig annyira jól sikeredett, hogy feledtette velünk az előadás minden nyomorúságát, és nyugodt lelkiismerettel hagyhattuk el a termet.”


Liselotte és a május – a darab elő- és utóélete


szekelyhon.ro

„A férfi színész jutalma, hogy hét különböző figura bőrébe bújhat. A színésznő kihívása pedig, hogy nem archetípusokat játszik, hanem egy fejlődéstörténetet mutat be, melynek végkifejlete a halál.”