Az év negyven legfontosabb előadása
Immár hagyományosan, az év általunk legfontosabbnak tartott negyven előadását gyűjtöttük össze – ezúttal szerkesztőségen kívüli kritikusokat is bevonva a válogatásba.
A legfontosabb egy kicsit más, egy kicsit talán több, mint a legjobb. Mivel idén a szokottnál kevesebb vidéki és határon túli előadást tudtunk megnézni, ezért a szerkesztőség tagjain kívül (Dicsuk Dániel, Hajnal Márton, kiss csaba bé, Soós András, Szabó Zsuzsa, Turbuly Lilla és Török Ákos) néhány elismert, és a fővároson kívüli előadások terén is tájékozott szakíró is részt vett a lista összeállításában. Akiket meghívtunk a válogatáshoz: Csáki Judit, a Revizor főszerkesztője, Stuber Andrea kritikus (stuberandrea.hu), Sándor L. István, az Ellenfény főszerkesztője és Urbán Balázs kritikus, színházi szakíró. A megjelenés sorrendjét a bemutatók időpontja határozza meg.
(…)
13 (Aradi Kamaraszínház, Tabán Táncegyüttes, Juhász zenekar, rendező: Tapasztó Ernő, Farkas Tamás)
Nem kell különösebben magyarkodónak lenni ahhoz, hogy a néptánc fontos ügye legyen valakinek. És ahhoz sem kell különösebb elvetemültség, hogy valaki a kortárs táncban lehetőséget lásson a néptánc továbbélésére. Rengeteg elvetélt és néhány biztató kísérlet mellett a 13 végre egy olyan kortárs táncelőadás, amelyben sem a néptánc nem puszta kultúrkellék, sem a kortárs mozgáselemek nem kínos adalékok. A néptánc itt valóban játszik – mégpedig egy darabot és nem kortárs táncot játszik. Ami egyben azt is jelenti, hogy az előadás a legkevésbé sem a táncról szól – az aradi vértanúk történetére néz rá egy olyan nézőpontból, amiből nem szokásunk ránézni. Ha már fontos ügyekről beszélünk. Innovatív, erős és gondolkodó előadás – megkerülhetetlen.
