Hajnali Hold – a Magyar Állami Népi Együttes előadása

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.

A Hajnal a napkelte időszaka, mely a várakozással teli éjszaka sötétje után minden nap megjelenik. A hajnal – amely örökké fiatal és halhatatlan, a végtelen lehetőségek hordozója – a remény egyetemes szimbólumaként vált kulturális emlékezetünk részévé.

A Hold az éjszaka bolygója, a szépség, a fény jelképe, mely sajátos és különleges szerepet töltött be minden nép hitvilágában, így a magyarban is. Mágikus funkciója ciklikus váltakozásában rejlik, melynek révén kapcsolatba kerül a születéssel, a halállal, a párválasztással, a termékenységgel, a természet titkos erőivel.

Amíg a nap az erő, a teremtő férfi jelképe, a szellem megtestesítője, addig a hold mindig a befogadó, a szellemi helyett az anyagi világhoz kapcsolódó nőiség jelképe.

Az említett szimbólumok mindegyike közös képzetek eredménye. E szimbólumok – az elmúlt évtizedek drámai változásai ellenére, melyeket „kollektív emlékezetvesztésként” ír le a társadalomtudomány – a ma embere számára is képesek még jelentést hordozni.

A Hajnali Hold című előadás a hagyományos táncok régen elhomályosult szimbólumrendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok és térbeli formák hajdani jelentésének felmutatására vállalkozik. Láttatni kívánja a rég elfeledett, egykori mögöttes értelmeket, a mélyebb jelentésrétegeket.

A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról. Felmutassa kötődésünket a múlthoz, viszonyunkat a jelenhez. Meséljen szerelemről, vágyakozásról, születésről és elmúlásról, a hétköznapokról éppúgy, mint az ünnepek profán vagy szakrális rituáléiról.

A Hajnali Hold a várakozás pillanata. A várakozásé – mielőtt felkel a Nap…

A műsorban elhangzó szövegek eredeti gyűjtések és Mihályi Gábor írásai.

Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Zenei rendező: Pál István Szalonna

Zeneszerző: Herczku Ágnes, Pál István Szalonna

Zenei szerkesztő: Pál István Szalonna

Koreográfus: Furik Rita , Gera Anita, Mihályi Gábor, Orza Calin

Jelmeztervező: Furik Rita

Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

Előadja: Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Vendégként közreműködik Gera Gábor, Molnár Ilona, Okos Gergely

Hangfelvételről közreműködik Dés András

Szólót énekel Pál Eszter, Lévay Andrea

Zenei vezető: Nyitrai Tamás

Zenekarvezető: Radics Ferenc

Tánckarvezető: Ágfalvi György

Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán

Művészeti vezető: Pál István Szalonna

Együttesvezető: Mihályi Gábor

Előadások
Helyszín:
Ioan Slavici Klasszikus Színház nagyterme, Arad | a Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztivál keretében