Kortársunk, Csokonai – Közösen készül színházi produkcióra az aradi és a szegedi társulat

Írva : 2020 december 16

KRÓNIKA ONLINE

Csokonai színdarabját, az Özvegy Karnyónét állítja színpadra Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője társulatával és a Szegedi Pinceszínházzal közösen. Bár még nem tudni, a járványhelyzet miatt mikor mutathatják be az előadást, Tapasztó Ernő elmondta, készülnek a produkcióval, és hogy Csokonai darabja abszurd elemei, műfaji sokszínűsége miatt akár kortárs darabnak is tekinthető.

Bár a járványügyi korlátozások miatt Romániában és Magyarországon sem tartanak személyes részvételű színházi előadásokat, az élet nem áll le: a Szegedi Pinceszínház az Aradi Kamaraszínházzal közösen két produkcióval is készül a magyarországi Déryné-program támogatásával. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából rendez előadást Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A premiert november 26-án tartották volna a tervek szerint, a járványügyi korlátozások miatt azonban valószínűleg nem kerül sor rá ebben az időpontban. 

Barokk, ciráda, abszurd 

A színházak manapság nem játszanak túl sűrűn Csokonai-darabot, kérdésünkre, hogy mégis miért esett a választása az Özvegy Karnyónéra, Tapasztó Ernő azt mondta, nagyon szereti a darabot, kollégái, amikor újraolvasták, szintén szenzációsnak találták.

Hozzátette, remekül játszik a szituációkkal Csokonai, az Özvegy Karnyóné pedig abszurd elemei, műfaji sokszínűsége miatt akár kortárs darabnak is tekinthető. „Az időtálló szerzők – Shakespeare, Csehov, Molière – valahogy mindig kortársaink, közel állnak hozzánk, nem tűnik úgy, hogy több száz éve alkottak, inkább úgy, mintha nem telt volna el semennyi idő. Ha jól próbáljuk az előadást, akkor megteremthető az a hangulat, hogy Csokonai ott van köztünk, vele és a szövegein keresztül kommunikálunk, közel érezzük magunkhoz a szöveget” – mondta a rendező. Hozzátette, az 1799-ben írt színdarab szövegét nem írták át mai nyelvezetre. 

Az a jó a Csokonai-szövegben, hogy rengeteg mindent hoz magával: a barokkot, cirádát, rokokót, de az abszurd színházat is. Ezeket az elemeket kevergetjük az előadásban, folyamatosan játszunk velük. Olyan világot teremtett Csokonai, hogy az nagy szabadságot ad ma nekünk a színpadon, bármit bele tudunk vinni” – mondta a rendező. 

Hozzátette, a Szegedi Pinceszínházzal közös előadás mintegy „rokokósítja” a kortárs színházi elemeket. Az Aradi Kamaraszínház művészei közül Éder Enikő és Tapasztó Ernő lép színpadra. 

Tapasztó Ernő nem híve az online színháznak 

A Déryné-program széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit, s karolja fel a kulturális fejlettség növelésében érdekelt térségeket, összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeire. Tapasztó azt is elmondta, a program úgy épül föl, hogy kész előadásokat válogatnak ki, de olyan szekciója is, hogy új előadások létrejöttét támogatják. Ezt pályázta meg a Szegedi Pinceszínház, amely az Özvegy Karnyóné című előadáson kívül a Vitéz László című produkcióval is készül Tapasztó Ernőékkel közösen. 

“A Vitéz Lászlót nem bábokkal, hanem élő szereplőkkel készítjük. Az Özvegy Karnyóné pedig kicsit bábosan van elképzelve annak ellenére, hogy nem bábok, hanem színészek játszanak benne” – mondta a rendező. Úgy fogalmazott, Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt – a rokokó, az abszurd, a barokk egyaránt van benne – a játéknak nagy szabad teret enged. 

Mindkét előadásnak zajlanak a próbái, akkor fogják közönség előtt játszani, amikor majd lehetséges lesz. „Tulajdonképpen úgy készülünk, próbálunk, mintha bemutatónk lenne november 26-án, elkészülnek a jelmezek, a díszlet is hamarosan. Valószínűleg nem mutatjuk be online az előadást, én magam nem vagyok híve az online színháznak, hiszen éppen az előadások lényege vesz el” – fejtette ki Tapasztó Ernő. 

Azt is elmondta, a járványhelyzet kedvezőtlenül hatott és hat az aradi társulat munkájára is, rengeteg előadásuk lett volna a nyáron is, most ősszel is, most pedig kénytelenek takaréklángon dolgozni. 

Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című háromfelvonásos komédia az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az asszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: a két szeleburdi. A Karnyónéról Vajda György Mihály azt írta 1962-ben a Színházi kalauzban: „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.