Thealter Fesztivál, Szeged, 2011. – webnapló – Nyemcsok Éva eső fesztiválblogger
Éder Enikő temesváron él, aradon dolgozik, vagy éppen fordítva
igazából nem tudja, hol van az otthon – a közönség soraiból jön a válasz: ahol szeretnek de ő nem hallja pedig ez talán segítene neki, hogy ez után a fesztivál után szegedre is úgy gondoljon, hogy itt otthon van
éder enikőt megszerette ez a fesztivál megszerette a sokarcúságát: az olykor gyenge, olykor kegyetlen, érzékeny nőt a kvartett című darabban, és rajongott érte a csillag börtön közönsége a csillagban nem egyszerű a közönség szemébe nézni nem egyszerű elvonatkoztatni attól, hogy akire a színpadról néz a színész, az gyilkos, embert vagy embereket ölt
nem egyszerű kizárni magunkból a félelmet és az iszonyatot, még akkor sem, ha az előadást csupán a jó magaviseletű rabok nézhetik végig, jutalom gyanánt
éder enikő okosan játszik tudja, hogy különleges helyen van, különleges emberek között sétál fekete kalapjában, lejön a színpadról és a fal mellett hátramegy a rabok közé. ők meg nézik: ki nyíltan, ki csak a szeme sarkából rápislogva
édes enikő különleges utazásra hív bennünket
ha lennének ezen a fesztiválon díjak, én a legjobb színésznőnek járó thealter-szobrocskát neked ítélném oda