Folytatva a Jászaival megkezdett monodráma sorozatot, az aradi kamaraszínház és a Szegedi Hetek Csoportja a Rudolf Hess tízparancsolata című darabot mutatja be Harsányi Attila főszereplésével. Alina Nelega drámája a nürnbergi perben tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, zavaros elméjű vezetőt, Hitler helyettesét a náci eszme által űzött, Jézus- és hitvesztése miatt a führerbe kapaszkodó figurának mutatja: hol minden emberségét felemésztett, bűnét látni képtelen állatnak, hol félelemtől földig rogyó sérült léleknek. Harsányi nem kap jelenetről jelentre más maszk után. Rudolf Hessként él együtt a figurával, szenved, néz le ránk fensőbbségesen. Mint Hitler fröcsögi ránk a női nemet elutasító mondatait. Mint gyakorlott szofisztikus, szenvtelen arccal igazolja a rémtetteket. Nyersen marcangol szét húscafatokat, és saját keze is a húsdarálóban végzi. Ő a számító, „ínyenc” gyilkos, a gyerekkorától kezdve homoszexuális hajlamokat mutató kéjenc, aki fekete papi zubbonyában, magát tisztának s ártatlannak gondolva, öngyilkosságra készül. A dráma csúcspontján, mikor elhangzik a tizedik parancsolat is, és mikor már azt hiszi a néző, hogy mindez fokozhatatlan, hogy nincs többé szó, ami elhangozhat, Hess egy utolsó, emberi-állati áriával-üvöltéssel vágja el monológját, lép ki az életből, a bűnösség-ártatlanság-őrület feloldhatatlanságából.
(Szoboszlai Annamária, ellenfeny.hu)